Kerámia kémények a fenntarthatóságért

Bolygónk hidegebb zónáiban az emberek ősidők óta támaszkodnak az otthonukban lévő hőforrásokra. Hogyan lehet a házakat és lakásokat ma és a jövőben biztonságosan, megbízhatóan és a lehető leghatékonyabban fűteni anélkül, hogy az egészséget és a környezetet károsítanánk? A megfelelő energiaforrások kiválasztása mellett a megbízható hőellátás és a jó beltéri levegőminőség érdekében elengedhetetlen a korszerű fűtési rendszerek és a szabályozott házi szellőztető rendszerek telepítése. A megfelelő kémény kiválasztása központi szerepet játszik ebben az összetett kölcsönhatásban, mivel ez az önálló fűtés infrastruktúrája, és nagyfokú rugalmasságot tesz lehetővé a fűtési rendszer kiválasztásában.

Kerámiából készített háztartási tárgyakat már 10 000 évvel ezelőtt is használtak. A kerámia fő alkotóeleme az agyag, ellentétben a porcelánnal, amely klasszikusan kaolinból, földpátból és kvarcból készül. Földtörténetileg az agyag (éppúgy, mint a kaolin) a földpátot tartalmazó őskőzetek mállásával keletkezett. Utána nagyon finomszemcsés, víztartalmú agyagásványok maradtak vissza.
Az anyag jó alakíthatósága, szárítási és égési viselkedése tette a tetőcserepek, virágcserepek és edények kedvelt anyagává.

A különleges tulajdonságok valóban egyedülálló kombinációja teszi az emberiség legrégebbi alapanyagát a modern technikai alkalmazások máig tökéletes komponensévé: a kerámia jóval 1000 °C felett is hőálló, ezért fűtőelemekhez ideális! Nagyon jó elektromos szigetelő, nagy kopás-, hő-, nyomásálló, így gázok, folyadékok kémiai hatásainak is jól ellenáll. Mindemellett a kerámia rendkívül karcálló.

Napjainkban sok területen találkozunk a kerámiával, mint abszolút nagy teljesítményű anyaggal. Nem csak az autók gyújtógyertyái és a nagyfeszültségű oszlopok szigetelői készülnek kerámiából. Az űrhajózásban használt hővédő burkolólapoknak is számos követelménynek meg kell felelniük, feltétlenül ellen kell állniuk a szélsőséges hőmérsékleteknek, ugyanakkor jó hőszigetelőknek, továbbá könnyűnek kell lenniük. Az ilyen burkolólapok nagyon kis sűrűségű kerámia kompozit anyagokból készülnek. A kerámia fogbetétek és a mesterséges protézisek sok ember számára biztosítanak újra jobb életminőséget.

A modern nagyvárosi ember napi átlag 20 000 levegővétele nem a „friss levegőn”, hanem zárt helyiségekben történik. Zárt helyiségekben töltjük életünk 80–90%-át. A probléma: az energiatakarékosság érdekében épületeink egyre légmentesebbek és jobban szigeteltek.

A kéményeknek nincs könnyű dolguk: meg kell felelniük a mai és a jövőbeni követelményeknek egyaránt. A hosszú távú üzembiztonság érdekében minden tüzelőanyaghoz alkalmasnak kell lenniük. Az is lényeges, hogy savállóak, kiégésállóak és nedvességre érzéketlenek legyenek, és opcionálisan külön égési levegőellátással rendelkezzenek.
Ez a W3G követelményrendszer: a profilcsőnek repedés nélkül ki kell állnia a koromégetési kísérletet, majd utána kondenzátummal szemben szigeteltnek, ill. nedvességállónak kell lennie.

A bécsi "Denkstatt - fenntartható gondolkodás" intézet évekkel ezelőtt összehasonlította a Schiedel SIH és ABSOLUT rendszerek szén-dioxid-kibocsátását a hagyományos téglakéményekével. Már akkor is a két Schiedel megoldás végzett az élen.

Az Európai Bizottság a jövő gazdaságát összehangolja az új „körkörös gazdaság cselekvési tervvel” (Circular Economy Action Plan), amelynek feladata, hogy egyre inkább felváltsa a „termel, használ, szemétbe tesz” régi, lineáris modellt.
A Schiedel innovatív gyártófolyamatokkal és fenntartható termékekkel támogatja ezt a változást. Az agyagból kerámiává történő fizikai-kémiai átalakulás majdnem 100%-ig zárt körforgásban megy végbe.

Az erőforrások kíméletes használata - a "using better" fogalma - nemcsak a kevesebb fogyasztást, hanem az erőforrások jobb felhasználását is jelenti.
„Végtelen” élettartamának köszönhetően, tartósságát tekintve nincs olyan termék, amely összevethető lenne a kerámiacsövekkel. A földkéreggel azonos alkotórészekből állnak: 60% kovaföld és 30% timföld. ...